Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek. A hírek szerint a felelősnek tekintett orosz személyekkel szembeni szankciók kimondása várható.
Orosz katonák páncélozott járművekkel zártak le egy Krímbe vezető utat, miközben Kelet-Ukrajnában oroszbarát aktivisták aktivisták tartóztattak fel egy ukrán katonai vonatot.
A Külügyminisztérium a 2014. március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna Alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét illegitimnek és jogellenesnek tartja.
Bár Oroszországon és magán a Krímen kívül lényegében mindenki vitatja a legitimitását, vasárnap megkezdődött az a krími népszavazás, amelyen az orosz többségű félsziget lakói arról dönthetnek, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz. Mindezt úgy, hogy Krímet orosz katonák tartják a megszállásuk alatt és a népszavazás tisztaságát senki sem ellenőrzi.
A krími tatárok nem ismerik el az Oroszországhoz csatlakozásról kiírt népszavazást, és a külföld segítségét kérik.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik nyugalmazott tisztje az ukrán tévéhíradó krími bejátszásában felismerte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét – jelentette csütörtökre virradóra az UNIAN hírügynökség.
Krím megszállása a Szovjetunió szétesése pillanatában rögzített határok elismerését és a Budapesten 1994-ben kötött egyezményt ássa alá Kirill Rogov elemző írása szerint, aki azt is elmeséli, hogy kirúgták egy moszkvai egyetemről azt az orosz professzort, aki az anschlusshoz hasonlította a Krím szerinte elképzelhető annektálását.
Orbán egyelőre alámerül, kibekkel, ha pedig helyzet van, legfeljebb kimegy megint az ukrán határra, térkamerával őzet nézni, valamint "követni az eseményeket", feltűnés nélkül.
A finn védelmi miniszter lemondta hétfői tárgyalását orosz kollégájával azután, hogy az orosz katonák elfoglalták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.
A Krímbe vezető utak mentén géppisztolyokkal felfegyverzett ismeretlenek ellenőrzőpontokat állítottak fel Csanga és Armjanszke falvak körzetében, a Perekopi-földszoroson, és átvizsgálják szárazföldről a félszigetre érkező járműveket – jelentette pénteken hajnalban az Unian hírügynökség az ukrán TSzN hírcsatornára hivatkozva.
Senki nem fog Ukrajna segítségére sietni, ha az oroszok úgy döntenek, fegyverrel szerzik vissza a jogos részüknek tekintett Krím félszigetet. Ám Oroszország nincs elég erős gazdasági helyzetben, hogy megtegye ezt a felelőtlen lépést, amely ráadásul új, a korábbinál súlyosabb hidegháborús állapotot hozhat létre. Nagyon sok múlik az új ukrán miniszterelnökön és kormányán, valamint azon, hogy ne kövessenek el a nyelvtörvény eltörléséhez hasonló ballépést.
Ne induljon most senki a forrongó Krím-félszigetre, tanácsolja a Külügyminisztérium. Aki már ott van, két kapcsolattartó személyt kereshet fel.
Egyenruhás, minden jel szerint orosz fegyveresek megtámadták, majd elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét csütörtök hajnalban az ukrajnai Szimferopolban. A szerda este óta tartó eseményekben 35-en megsérültek, ketten meghaltak a hivatalos tájékoztatás szerint. Bár az orosz védelmi miniszter szerint a Vlagyimir Putyin elnök által szerdán elrendelt rendkívüli harckészültségi gyakorlatnak nincs köze az ukrán helyzethez, az Ukrajnával szomszédos oroszországi nyugati körzetbe csoportosítják a csapatokat. Ukrajna közölte: agressziónak tekintenek minden olyan orosz csapatmozgást, amelyet az orosz haderők a fekete-tengeri hadiflotta krími támaszpontjának területén kívül hajtanának végre. Eközben többségi koalíció alakult az ukrán parlamentben, Jacenyukot megválasztották miniszterelnöknek, Turcsinovot az EU elismeri Ukrajna új elnökeként. Kövesse az ukrán eseményeket a hvg.hu-val percről percre!
Magas a részvételi arány a krími népszavazáson. Állítólag orosz állampolgárok is szavaztak, de amúgy balhé nincs a vitatott referendumon.
Az orosz duma egyik fontos képviselője kimondta szerdán, hogy Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán "fegyveres agresszióval" szemben.
Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét – jelentette ki szerdán Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.
Ismeretlen fegyveresek tartóztatták fel csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Krím félszigetre tartó katonai megfigyelőit – értesült az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásból.
Hétfőre pattanásig feszült a helyzet, miután Putyin szombaton megkapta a felhatalmazást a parlamenttől, és gyakorlatilag elfoglalta Krímet. Ukrajnában eközben teljes harci készültségbe helyezték a katonaságot, behívták a tartalékosokat. Krímben egyre több orosz fegyverest lehetett látni. A Nyugat szörnyülködik, Obama és Merkel telefonon győzködték Putyint, a franciák halasztanák a szocsi G8-találkozót, a NATO pedig elítélő nyilatkozatot tett közzé. A szakértő szerint Moszkvának nincs vesztenivalója, mert ennél rosszabb híre már nem lehet. Kijevben hatalmas tömeg tüntetett Ukrajna függetlenségéért, Moszkvában és Szentpétervárott a háború melletti szimpátiatüntetéseket tartottak vasárnap.
Egyre tapinthatóbb a feszültség Krímben. Az ott állomásozó ukrán egységekből katonák állnak át a helyi önvédelmi erők oldalára, az oroszok közben harci járművekkel tartanak Szimferopol felé.
Jelenleg csak akkor avatkozhatna be bármely külső hatalom Ukrajnában, ha ezt maga Ukrajna kérné - vélekedik Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Jelenleg Viktor Janukovics elnöksége nem vitatható, bár politikai értelemben ellehetetlenült, de őt megválasztották annak idején, míg utódjainak hiányzik az alkotmányos felhatalmazása - tette hozzá.
